Mi fán terem a cseresznye?

Cseresznye volt a jelem az óvodában

Gyerekkoromban a cseresznye több volt, mint egy gyümölcs. Ez volt a jelem az óvodában. Alig bírtam kivárni, hogy beérjenek a bogyók, már szedtem is le őket a fáról. Ha párban jöttek le, akkor fülbevalóm is lett. A cseresznyefa volt a kedvencem. Arra volt a legkönnyebb felmászni, és szinte minden ágra kilehetett ülni. A keresztapám nem szereti az alkoholt (semmilyen alkoholt), de a konyakosmeggy élvezetének a kedvéért még ő is kivételt tesz. De mit kell tudni erről a zamatos termésű fáról? Sok érdekesség kötődik a nevéhez és megannyi ellenállhatatlan recept hozzávalója is. Például tudtad, hogy nem csak piros, de fehéres sárga és egészen sötétbordó is lehet a termés színe? Nem, nem éretlen vagy túlérett olyankor a gyümölcs, hanem így nemesítették. Alakja is hihetetlenül változó, a kicsi keretről a nagy szívalakúig bármilyen lehet, mégis könnyedén felismerjük már ránézésre is. És, ha még ez nem lenne kellően sokféle, a termés héjának a vastagsága is nagyon sokféle lehet. Ez a változatosság pedig a tudatos emberi szelekciónak és nemesítésnek köszönhető. Ezen cseresznyefajták közös őse a savanykás, erdei, vad-vagy madárcseresznye.

A cseresznye útja hazánkig

Ez az édes, fán termő bogyós gyümölcs eredetileg Anatólia északkeleti részéről származik, de mind Ázsiában, mind Európában őshonosnak tekinthető. A legnépszerűbb nézet szerint Európában először a görögök kezdték el termeszteni, majd tőlük vették át a rómaiak. A római népnek köszönhetően ezután az egész kontinensen elterjedt. Az utazók és katonák kedvelt szomjoltója volt, sőt az istenek eledelének tartottak. A legenda szerint Lucullus hadvezér vitte be Rómába egy perzsa hadjáratból hazatérve, mert a katonáinak annyira ízlette a nedű. Tehát egy olyan gyümölcsről van szó, amelyet már kétezer évvel ezelőtt is imádtak az emberek, s népszerűsége azóta sem apadt. De miért ilyen népszerű a cseresznye? Mind szép gyümölcse, mind feltűnően mutatós virágjai hozzájárultak ahhoz, hogy ekkor a hírnévre tegyen szert. Néhány európai országban a műveltséget és az udvariasságot jelképezi, míg Japánban a megbocsátást, az emberiességet és tisztességet, Kínában a törékenységet, a női szépséget. A japán cseresznyének ugyan nincs termése, pusztán díszfa, mégis egy egész kulturális fesztivál épült köré. Magyarországon Brózik Sándor kezdte meg a nemesítését még 1950-ben. Neki köszönhetően élvezhetjük azt a zamatot gyümölcsöt, amelyeket a piacon, áruházakban vásárolunk, vagy a kertünkben nevelgetünk és gondozunk.

Nyárnyitó gyümölcs a cseresznye

A cseresznye március és április között virágzik. Pompás fehér virágok borítják be a fa ágait. A gyümölcsök kora nyáron kezdenek megjelenni és június-júliustól állnak készen a szedésre. Innentől élvezhetjük a cseresznye szezont, s lehetőségünk van bőségesen elrakni befőttet és lekvárt. Ha türelmesek vagyunk, akkor konyakos meggyet is eltelhetünk, ennek nagyjából négy hétre van szükséges ahhoz, hogy kellően átvegye a konyaklikör aromáját és az alkohol megfelelően tartósítsa. Ezután nincs más dolgunk, mind vendégváróként magában, vagy csokiba mártva felszolgálni. Ha bővelkedünk gyümölcsben, bort és pálinkát is készíttethetünk.

Ezer meg ezer cseresznye recept

Sajnos nem utóérő gyümölcs, ezért gyorsan romlik. A cseresznye hidegben (hűtve), mosatlanul, kiterítve két-három napig, ideális páratartalom mellett hetekig is eláll tartósítás nélkül. Ha rajta hagyjuk a bogyókon a szárakat, akkor még tovább. Mélyhűtés esetén is csak minimálisan veszít vitamintartalmából, ezért nyugodt szívvel lefagyaszthatjuk későbbre. Magozva kevesebb helyet foglal. Befőzés esetén sajnos vitaminjainak jelentős részét elveszíti, viszont édes zamatát megőrzi. Tudtad, hogy nem csak a termést, de annak a szárát is hasznosítják? Főzet készíthető belőle, amely tisztító, vízhajtó hatású. Egyesek szerint a problémás bőrre is pozitív hatással van. Vese-és vértisztító hatását tanulmányok támasztják alá. Emellett az ízületi betegséges megelőzésében is szerepet játszik a rendszeres fogyasztása. A többi bogyós gyümölcshöz hasonlóan, a cseresznyében is sok a kedvező élettani hatású antioxidáns és a flavonoid. A sötétebb cseresznyének magasabb az antioxidáns-tartalma. Negatív hatásáról is érdemes szót ejteni, bár túl sok nincs neki. Ha nagy mennyiségű gyümölcsöt fogyasztunk, az hasmenést okozhat, illetve, ha vizet iszunk a cseresznye elfogyasztása után, az puffadáshoz vezethet a héján található élesztőgombák miatt. Mindettől függetlenül a gyümölcs fogyasztása nem csak nagyon jó frissítő a nyári melegben, de segítjük is vele a szervezetünket. Ha dinnye, citrom és barack közé tesszük, jóízű gyümölcssalátát kapunk, amelyet fogyasztás előtt érdemes jól behűteni. És ha már frissítő, ne feledkezzünk meg a házi cseresznye szörpről vagy limonádéról sem. Se szeri se vége azoknak a süteményeknek, amelyeket ez a termés koronáz meg.

Ha cseresznyét vásárolunk, a következőekre figyeljünk: Érett, ép, foltmentes, kemény és fényes héjú legyen, szárral együtt vegyük, mert úgy lassabban romlik, és frissességét a szár élénkzöld színén láthatjuk.