Az akvarisztikával a viszonyom..

Sosem gondoltam volna, hogy ennek ilyen flancos, tudományos neve van. Halak úsznak egy akváriumban, minek ehhez „isztika” végződés, nem? Gyerekkoromban emlékszem, voltak nekünk is halaink. A halak szépek, ezt aláírom. De nem nagyon interaktívak. Az akvárium engem mindig is a modellvasút építésre emlékeztetett, hogy szép meg jó, de aztán mit csinálsz vele? A hal nem apportíroz, hacsak nem delfin akváriumod van, nem ad hangot, nem tudod tanítani. Szóval talán kitűnik, hogy nem voltam soha az a megrögzött akvárium mániás. Szépnek szép, de ne nekem kelljen fenn tartani. Ehhez képest az egyik első feladatom irodamenedzserként az volt, hogy egy két méter széles akváriumfalat rendezzek be az iroda várótermében. Anyám borogass!

Akvarisztikai gyorstalpaló

Persze tudtam ám, hogy nem én vagyok a legmegfelelőbb ember erre a feladatra, úgyhogy rábeszéltem a vezetőséget, hogy egy ehhez értő alvállalkozó segítségével rendezzem be azt az akváriumot. Ez jó ötletnek bizonyult, mert így megismerkedtem Balázzsal, aki nagyon ott volt a témában, viszont már a keresztkérdéseivel Legyen Ön is milliomosban éreztem magam. Megszültük az akvárium méretét, mert az adott – beépítve lesz a falba. Utána kiszámoltuk a büdzsénket, mert ez volt az egész alapja. Az is kiderült, hogy az akváriumot nem berendezik, hanem telepítik. Viszont lelkesen magyarázta nekem, hogy ez milyen jó méret, és higgyem el, tetszeni fog a berendezése. Megtanultam, hogy nem csak úgy bedobálják a dolgokat és hagyják nőni, itt stabil, önfenntartó ökoszisztémát akarunk létrehozni. Mivel szerette minden apró cseprő döntésnél kikérni a véleményemet, egy idő után azon kaptam magam, hogy együtt válogatunk fa dekorációkat a Petnet.hu honlapján. Nyár volt, a főnökség szabadságon, ráértem.

Válogattunk táptalajt, ilyen olyan aljzat adalékokat is, de abban leginkább Balázsra hagyatkoztam, mert nem sokat konyítok az ilyesmihez. Ellenben a növényeken két napig egyezkedtünk. Én mindenképpen szerettem volna sok élő növényt, ő viszont rá akart beszélni a műnövényekre, mert ugyanolyan szépek, viszont hozzá nem értők mellett kevesebb a veszélye, hogy kibillen az akvárium egyensúlya. Végül hagytam magam rábeszélni, mert tény és való, nem hagyták jóvá, hogy rendszeresen jöjjön ellenőrizni az akváriumot, sajnos az már nem fér bele, mondták. Így viszont rám marad az egész. Balázs is mutogatta, hogy maguknak milyen gyönyörű referencia akváriumot csinált és szívesen telepítene is olyat, de ezt rendszeres utánajárás nélkül nem lehet fenntartani.

Bevásárlás

A Petnet.hu webáruházban egyre gyűltek a kosaramba rakott akvarisztikai cikkek. Volt ott műnövény, ilyen olyan díszkő, én nem álltam meg, akartam bele egy elsüllyedt hajócskát. Itt kicsit a büdzsén dolgozni kellett, ami megint csak vitatéma lett, mert úgy tűnik nem a vízszűrőn kéne spórolni azért, hogy eggyel nagyobb műanyag dekor elemet tegyek az aljába. Ebben valószínűleg igaza volt. Úgyhogy végül csak egy elsüllyedt kincses ládát engedélyeztem a szeszélyeimnek, viszont olyan hiperszuper szén-dioxid rendszert kapott, hogy.. nem tudom, mihez hasonlítsam. Sose vettem még szén-dioxid rendszert. A világítás is pöpec, és megannyi növénytápot, víztisztítót meg minden egyéb cseppenteni valót is beszereztünk. A Petnet.hu honlapján gyakorlatilag fél óra leforgása alatt ott hagytam a teljes hónapnyi fizetésem.

Telepítés

Balázs aznap órákat töltött az irodában és nagyon elmélyülten rakosgatott mindenfélét az akváriumba még szárazon. Kis ecsettel szétterítette mindig az épp aktuális színezető kavics/homok réteget, aztán egyesével átmosta, áttapogatta a növényeket is. Kicsit csalódott voltam, amikor a több órás munka után kijelentette, hogy még két hét, mire halat is láthatok benne. Viszont ez a legjobb rész: halakat venni. Tisztára, mint a Némó nyomában castingja, egymás után mutogatta a viccesebbnél viccesebb mintázatú halakat. Mondta, hogyha szeretném, elkísérhetem a vásárlásra is, de mindenképpen a legszebbeket fogja nekem kiválasztani. Most mit szépítsem? Addigra már volt olyan viszonyunk, hogy elgondolkodtam, ez teljesen üzleti meghívás-e? Elvégre egyértelműen nem kellek én oda. Annyit válaszoltam neki, hogy elkísérem, és kifizetem a halakat, ha aztán ő is elkísér valahova, ahol ő fizet. Sakálvigyorral mosolygott, mint akinek ötöse volt a lottón. Mondanom se kell, én olyan kicsípve még életemben nem tettem be a lábam állatkereskedésbe – nem mintha gyakori vendég lennék állatkereskedésekben. De egyébként jópofa félrandi program volt. Mintha elvitt volna egy szerényebben berendezett tropicáriumba azzal a plussz örömmel, hogy amire rábökök, azt hazavihetem. És nem virágot kaptam, hanem négy zacskónyi halat.

Ezzel persze azonnal visszavettük az irányt az irodába, szegény páráknak nyilván nem az a legjobb, ha körbe körbe úszkálnak egy zacskóban. Az első zacskóval megmutatta, hogyan eresszem be őket a létra tetejéről az akváriumba, a többinél már csak a kezem fogta. Igen, tudom, nyíltvízi flörtölés, és? Tetszett, jól szórakoztunk, egy hal se halt meg. A Karib tenger kalózairól azt a guppit, amelyik állandóan a Petnet.hu oldalán vett kincsesláda körül őgyelgett, elneveztem Jack Sparrownak. Aztán közöltem Balázzsal, hogy moziba fog kísérni és vacsorázni.